MANGALICA
A mangalica ősi magyar zsírsertés. A mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. Ezen az oldalon ezt az egyedi őshonos állatfajtát mutatjuk be.
A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos sertésfajta. A fajta az 1800-as években jött létre. 1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem topcsideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros Summadia sertésének Knyáz- Milos vonalából. Ezeket az állatokat József nádor a kisjenői birtokán lévő szalontai és bakonyi állományai keresztezésére használta fel. Ezt olyan nagy sikerrel tette, hogy az 1840- es évekre már kialakult az egységes külsejű magyarfajta: a mangalica, mely a vidék, a falu szinte kizárólagos sertése lett.
Jellemzői:
- Típusai:
- szőkemangalica,
- feketemangalica (kihalt)
- vörösmangalica
- fecskehasú mangalica
- vadas mangalica
- Szaporasága 4-8 kismalac
- tömege elérheti akár a 150-170 kg-ot is
Forrás: www.szomordezso.eu
HÚS:
A lassú növekedés következtében a vitaminoknak és ásványi anyagoknak kellő idejük van beépülni az állat szöveteibe, ezért az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen anyagokból a mangalica húsa többet tartalmaz – elsősorban B vitaminokat, vasat, cinket.
A mangalica hús emellett kb. 10%-kal kevesebb telített zsírsavat és 10%-kal több telítetlen zsírsavat tartalmaz a fehérsertések húsához képest, amely arány az emberi szervezet számára kedvezőbb.
A magas hússzövetek közötti zsírtartalom egyenletesen oszlik el, ebben a zsírban a fűszerek mélyebben tudnak feloldódni, így a mangalicasültek ízletessége, lédússága felülmúlja a más fajtákból készített sültekét.
A mangalica hús magas minőségű fehérjeforrás az emberi szervezet számára; szalonnája, zsírja koleszterinben rendkívül szegény, így fogyasztása az egészséges étrendet támogatja.
A mangalicahús fogyasztásának élettani hatásai
Napjainkban számos betegség forrása lehet a helytelen táplálkozás, így egészségünk megőrzésében egyre nagyobb jelentősége van a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, valamint a betegségek kezelésében is hangsúlyos szerepet kapnak a jól megválasztott élelmiszerek.
A mangalica lassú növekedése következtében a vitaminoknak és az ásványi anyagoknak kellő idejük van beépülni az állat szöveteibe, ezért az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen anyagokból a mangalica húsa többet tartalmaz – elsősorban B vitaminokat, vasat, cinket, omega-3 és 6 zsírsavat.
A mangalica húsa a fehérsertéshez képest az alábbi előnyös tulajdonságokkal rendelkezik:
• kb. 12-16%-kal kevesebb telített zsírsavat és 8-10 %-kal több telítetlen zsírsavat tartalmaz, ez az arány az emberi szervezet számára előnyösebb• a mangalica húsa magas minőségű fehérjeforrás az emberi szervezet számára ezért fogyasztása az egészséges étrendet támogatja
• a mangalica magas zsírtartalmú húsa ugyan tartalmaz koleszterint, de hosszabb
szénláncok alkotják, így nem tapadnak az érfalra és károkozás nélkül kiürül a szervezetből
• a mangalicazsír jó hatással van az érelmeszesedésekre, csökkenti a szívinfarktus esélyét, a cukorszintet, valamint a szervezet savasodását is• a mangalica zsíros, de a telítetlen zsírsavaknak köszönhetően mégsem hizlal
Mangalica a csúcsgasztronómiában
A mangalica nem szokványos sertésfajta (zsírsertés), vastag szalonnája és sötét, nagyon krémes, fehér zsírfoltokkal erősen márványozott húsa van.
A magas hússzövetek közötti zsírtartalom egyenletesen oszlik el, ebben a zsírban a fűszerek mélyebben tudnak feloldódni, így a tökéletes ízhatáshoz kevesebb fűszerre van szükség, valamint a hús hosszú érlelési idő alatt sem szárad ki. Ennek köszönhetően a mangalicasültek színe, ízletessége, lédússága felülmúlja a más fajtákból készített sültekét.
A mangalica elkészítési ideje rövidebb, mint a sertéshúsnak, húsa kiválóan alkalmas pecsenyehúsok, steak jellegű sültek, szalámifélék, érlelt sonkafélék készítésére. A mangalicasertés szalonnájának keménysége, kedvező zsírsavösszetétele miatt kiválóan alkalmas minőségi, nagy értékű szalonna előállítására.
A mangalica ezen tulajdonságai miatt fontos szerepet kap az ínyenc termékek világában, valamint a nemzetközi séfek szemében is igazi ínyencségnek számít íze, kiváló minősége és zsírszivárgása miatt.
A New York-i Eleven Madison Park tulajdonosa – Daniel Humm – a mangalicát a Kobe húshoz hasonlította. A kobe marhahús egyfajta wagyu marhahús, melynek különlegessége, hogy a zsír nem különül el a hústól, hanem átszövi azt. A világ minden táján prémium kategóriás húsnak számít. Az ázsiai konyhában is előszeretettel használják a mangalicát hagyományos ételek elkészítéséhez. Ilyen pl. a koreai bulgogi, a japán tonkatsu (rántott szelet), vagy sukiyaki.
Forrás:https://www.harangodhuswebshop.hu
RACKA
Eredetét homály fedi, de valószínűsíthető, hogy az i.e. 4. évezredben Mezopotámiában élt, egyenes, felfelé álló szarvú gyapjas juh lehetett a mi racka juhunk őse. A honfoglalás kori, ill. a 9-13.sz.-i leletekben még nem található csontmaradványa. A történelmi Magyarország területén először a késő középkorban, Erdély és a Felvidék késő táblaképein tűnik fel az európai parlagi juh mellett a sodrott szarvú racka (magyar juh).
A fajta a 16.-17. sz.-ra nyeri el mai formáját, egyöntetű küllemét, igen szépen göndörödő, hosszú lefutású bundafürtjeit, egyedülállóan nemes és száraz fejét, hosszú, V-alakban álló, pödrött szarvát és színét. Két helyrajzi csoportját különböztetjük meg: az alföldit és a hegyvidéki rackát (pl: gyimesi racka). Az alföldi racka legtipikusabb képviselője a magyar rackajuh. Két színváltozatban (fehér és fekete), hagyományos tartási módban tenyésztik.
Tudta-e, hogy…
… a népmesékből ismert „aranyszőrű bárány” figuráját a rackabárány fémesen csillogó gyapja ihlette?
… hogy a „darusodás” kifejezés a rackajuhnál a fekete színváltozat gyapjának időskorban történő őszülését jelenti?
… hogy a fiatal nőstény juh neve jerke, az éves korú juh elnevezése a tenyésztésbe vételig toklyó, az ivartalanított kos neve ürü, a kiselejtezett anyajuh neve mustra?
HÚS:
A húsvétra levágott húsbárányok ötször akkorák, mint az azonos korú rackák. Csak két, két és fél éves korukra érik el azt a súlyt, amit a húsfajták hat-nyolc hónaposan. Az öregebb rackákat ínyenceknek adják el, akik csodás pörköltet készítenek belőle.
Kevésbé faggyús a húsa, mint a közönséges birkának, inkább márványos, hisz’ folyamatosan mozog. Ha szépen le van hártyázva, nem is lehet első ránézésre megmondani, hogy bárány vagy vad.
régi pásztor viselet
suba
